Lengni vagy nem lengni?
A LENGÉSCSILLAPÍTÓ FELÚJÍTÁSA.
A levegőben szálló kerék nem kormányozható, nem fékezhető. A balesetveszély elkerülésére tehát a kereket az úthoz kell tapasztani. A jó lengéscsillapító ezt is teszi. A rossz pedig semmit sem tesz.
Az autó egyik legfontosabb alkatrésze. Mindenki tudja, mi az, hol van, de, hogy pontosan mit is csinál, és hogyan, már jóval kevesebben.
A lengéscsillapító egyetlen feladata, hogy az úton tartsa az autó kerekét. Nem kis meló, hiszen menet közben az összes kis gödröcske vagy bukkanó igyekszik eltaszítani a kerekeket az útfelülettől. A levegőben szálló kerék viszont nem kormányozható, nem fékezhető. A balesetveszély elkerülésére tehát a kereket az úthoz kell tapasztani. A jó lengéscsillapító ezt is teszi. A rossz pedig semmit sem tesz.
Néha látjuk, mikor az előttünk haladó autó kerekei pattognak az úton. Ilyen a rossz lengéscsillapító munka közben. Ezt a helyzetet a sofőrnek is érzékelni kell. Ha mégsem jön, rá mitől üt nagyot a gödör a futóműre, vagy mitől hintázik az autó, álló helyzetben is ellenőrizheti a lengéscsillapítók állapotát. Például kissé megnyomkodva az autó elejét vagy hátulját, rögtön szembetűnik, hogy a himbálózás rögtön megáll, vagy csak percek múlva. Ha rögtön megáll, akkor nincs gáz, ha a lengés tovább tart, mint szerintünk kellene, érdemes szakszervizhez fordulni.
Ha már régóta rosszak a lengéscsillapítók, az a gumiabroncson is nyomot hagy. A futófelületen elszórt foltokban kopik meg a gumi. Kagylós kopásnak hívják. Ez jelzi, hogy a gátlók a rosszak. Mikor a futófelület külső, vagy belső oldala kopik erősebben, az a futómű beállításának hibáját jelzi. Vagy nagy az összetartás - ezt a külső kopás jelzi -, vagy éppen széttartanak a kerekek - belső kopás.
Mitől romlik el a lengéscsillapító? Ehhez először nézzük meg, hogyan működik.
Roppant egyszerű a felépítése. Az alsó része tulajdonképpen egy cső, melybe a felső részén látható szár illeszkedik. A szár dugattyút mozgat a csőben, ami fel van töltve olajjal. Amikor a dugattyú lefelé mozog, az olaj különféle szelepeken át áramlik a dugattyú feletti részbe. A szelepek átmérőjével szabályozható az áramlás sebessége, így a gátló keménysége. Minél lassabban áramlik át az olaj, annál keményebb a gátló.
Vannak típusok, ahol olaj helyett gázzal töltik a lengéscsillapítót. Sőt olyan is, ahol mindkét töltőanyag jelen van, de itt a gáz az olaj hűtését szolgálja. A keménység tehát az áramlás sebességétől és a töltőanyag viszkozitásától függ. Szélsőséges időjárási viszonyok - nagy hideg vagy meleg -hatására megváltozik a viszkozitás, ezáltal a lengéscsillapító megszokott működése is.
A működés a terheléstől is változhat. Mikor jól megpakoljuk a verdát, a dugattyú mozgási tartománya lejjebb kerül. Ugyanez történik a jól ismert "ültetés" nevű tuningnál is. A lejjebb kerülés még nem lenne baj, csakhogy nagyobb az esélye, hogy a dugattyú lekoppan a gátló alján, és szétveri az ott levő szelepet. Máris megváltozik az áramlási sebesség, vagyis a keménység, és tönkremegy a gátló. Ezért kell a pakolásnál figyelni, a súly nagyságára és elosztására. A leültetésnél pedig, nem egyszerűen kivágni kell a rugókból, hanem erre a célra készített lengéscsillapítókat kell beszerelni, a hozzájuk méretezett rugókkal együtt.
